Sajtófigyelő | OFOE

Bódis Kriszta – Hegymenet (podcast)

Hogyan működik az a program, amely egy reménytelen cigánytelepről is képes ott született gyerekeket az egyetemig elvezetni? És mi motiválja, mi hajtja a Van helyed rendszer megalkotóját munkája során? Ebben az epizódban Bódis Kriszta íróval, dokumentumfilm-rendezővel és pszichológussal beszélgetek új regényéről, egy inspiráló XX. századi nőről és a tehetségről, amely mint a tűz, utat talál magának. Valamint egy olyan alapítvány munkájáról, amely esélyt ad a társadalom peremén élőknek a nyomorból való szabaduláshoz.

(Forrás: Az élet, meg minden podcast)

L.Ritók Nóra: Amit a jövő hozhat

Ám ahhoz, hogy a családjukból kiemelt gyerekek stabilizálódjanak, nagyon erős szakmai segítség kellene. Ezek a kicsik-nagyok mind traumatizáltak, szörnyű dolgokon mentek keresztül, és egész életre meghatározó lelki sérüléseket szereztek. A lakásotthonokban több ilyen gyerek él együtt, és a rendszer nem képes elég segítséget adni ahhoz, hogy a traumáikat feldolgozzák, hogy értsék, mi történt és történik velük, tanuljanak, és felnőttként majd boldoguljanak. A gyerekek egymásban is tovább erősítik a lelki sérüléseket, és felnőve sem lesznek képesek ezektől megszabadulni, viszik azokat tovább, sőt, újakat szereznek, és ez meghatározza a későbbi életüket is. Az életkezdési támogatás, amivel a rendszer nagykorúvá válásukkor elengedi őket, nem ad valódi alapot, mert ez csak pénz; sem a tudás, sem az életvezetési képesség nincs meg a gyerekekben ahhoz, hogy okosan tudják használni. A pénz így nem oldja meg a lakhatást, és a fiatalok hamar visszakerülnek oda, ahonnan kiemelték őket: abba a családba, ami nem vagy nem sokat változott, de ahová mégis visszavágynak, mert a gyökértelenségben ez az egyetlen dolog, ami biztos. A közösség, ahová születtek.

(Forrás: viszont.hu)

Gyarmathy Éva: „A munka világa is kreatív agyakért kiált”

Fontos a tér, az alkotó klíma, de nem hiányozhat a kreativitásból a kidolgozás, a befektetendő munka – a kreatív működés „kemény része”. Meg kell tanulni módszeresen gondolkodni. A kreatív folyamat része az ellenőrzés, a megvalósíthatóság igazolása. Az átgondolatlan elméletre épülő innovációk kudarcot vallanak. Az innováció lényege az újonnan született gondolatok gyakorlati megvalósítása, kifejlesztése, az elmélet cselekvéssé és valósággá alakítása. A kreatív klíma megalapozza, az együttműködésen alapuló, módszeres projektmunka pedig sikeressé teszi az innovációt. Mindez magától értetődően kijelöli az iskolai tanulás irányait is: a tapasztalat-, probléma- és projektalapú tanulást.

(Forrás: g7.hu)

Fenyő D. György: Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Amikor 2006-ban az Európai Unió – a tagállamok jogkörében hagyva az oktatást – megfogalmazta az egész életen át tartó tanulás követelményét, egyúttal meghatározta, melyek azok a kulcskompetenciák, amelyek fejlesztése ehhez elengedhetetlen. Ennek a listának az élén ez áll: „1. Anyanyelven folytatott kommunikáció: annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt. 2. Idegen nyelven folytatott kommunikáció: a fentieket mediációs készségekkel egészíti ki (például összefoglalás, parafrazeálás, tolmácsolás vagy fordítás), valamint interkulturális megértés.”

(Forrás: g7.hu)

Egy gödöllői elitgimnázium diákjai nem akarnak iskolába járni a tarthatatlan állapotok miatt

A gimnáziumban július óta felújítások zajlanak, amelyek csak az év végére fejeződhetnek be, így a tanítás úgy kezdődött el, hogy közben dolgoznak az intézményben. Korábban több szülő is arról számolt be, hogy az épület nagy része kívül és több helyen belül is fel van állványozva, a tetőt, az ablakokat és a radiátorokat éppen cserélik, több helyen „belépni tilos” feliratú szalagok és nagy takaróponyvák vannak. A tantestület jelentős része, az iskola vezetése és sok szülő szerint nem biztonságos így az épület, ezért próbálták elérni a tankerületnél, hogy az első hónapban online oktatás legyen. Ez azonban nem sikerült, a tankerület szerint a munkavégzési területeket a kivitelező az ilyenkor szokásos módon elhatárolta, ide csak a felújítást végző személyzet léphet be. „A többi épületrészben az oktatás biztonsággal megszervezhető a felújítás befejezéséig” – írták a Telex.hu-nak.

(Forrás: 24.hu)

Berendelték a tankerülethez a gödöllői igazgatót, az iskola előtt tüntetnek a szülők, diákok

A tankerületvezető nem ment el az általa összehívott szülői fórumra, ehelyett berendelte a tető nélküli gimnázium igazgatóját. Az iskola előtt szülők, gyerekek tüntetnek, és várják vissza az iskolavezetőt a hírekkel. Bár az iskolán továbbra sincs tető, az online oktatást nem engedélyezik.

(Forrás: hvg.hu)

Tanársztrájk: szolidaritásból más ágazatok szakszervezetei is beszüntethetik a munkát október 5-én

A pedagógus sztrájk idején szolidaritásból más ágazatok szakszervezetei is beszüntethetik a munkát október 5-én, ezért is volt fontos az időpont mihamarabbi kijelölése - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. A PDSZ szombaton hirdetett egységes, országos sztrájkot az oktatás világnapjára, korábban pedig a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is támogatásáról biztosította a pedagógusokat. A másik nagy tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor hétfőn úgy döntött: az október 5-ére meghirdetett országos sztrájk megszervezéséhez nincs elég idő. A múlt héten indult helyi gördülő sztrájkokhoz ugyanakkor minden segítséget megadnak. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűlést szervezett, ahol 38 iskola pedagógusai képviseltették magukat: október 5-én ők is munkabeszüntetésre készülnek.

(Forrás: Népszava)

Ez eldőlt, megszólalt a Belügyminisztérium iskola-ügyben: erre készülhetnek a magyar szülők télen

Egyre többet lehet hallani arról, hogy az iskoláknak nincs pénzük felújításra és eszközök beszerzésére, így a szülőkkel akarják megoldani ezeket a feladatokat. Az iskolák karbantartása elvileg a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületek feladata lenne, de kevés a forrás erre. Nemrégen a megnövekedett rezsiárak miatt egy iskolában felmérték, mennyi pénzzel tudják támogatni a családok az intézményt. Legutóbb a megemelkedett rezsiköltségek miatt az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium küldött kérdőívet a szülőknek, hogy felmérjék, kik azok, akik hozzá tudnának járulni a villany- és fűtésszámlához a tanévben.

(Forrás: Pénzcentrum)

300 diák tüntetett a budapesti Szerb Antal Gimnázium előtt a tanáraikért és az oktatásért

Újabb iskolában álltak ki a diákok a tanáraikért és az oktatás fejlesztéséért: a budapesti Szerb Antal Gimnázium tanulói a közleményük szerint péntek reggel mintegy háromszázan alkottak élőláncot az iskola épülete körül, hogy sok más iskola diákközösségéhez csatlakozva ők is így hívják fel a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer problémáinak megoldása nem tűr halasztást. „A minőségi oktatás mindannyiunk közös ügye!” – hangsúlyozták.

(Forrás: Mérce)

A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még \"hazafias, gyermekközpontú és 21. századi\" is

Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és pedagógusok munkáját is? - tette fel az összetett kérdést a Belügyminisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Erre írásban kapott választ Rétvári Bencétől, Belügyminisztérium államtitkárától, aki – többek között – azt írta, hogy „a jelenleg hatályban lévő megújított Nat hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben.” Ebben az államtitkár szerint nemcsak a tanulók heti óraszámát maximalizálták, hanem a kötelezően elsajátítandó tananyagot is. A képet árnyalja viszont, hogy 2020-ban egymást érték a szakmai kritikák a Nat tervezetének megjelenését követően: egy magyartanár többnapos NAT-ellenes tiltakozást hirdetett, több szakmai szervezet pedig egyenesen elfogadhatatlannak tartotta a kormány újításait.

(Forrás: Eduline)

Pedagógusok Szakszervezete: El fognak szabadulni az indulatok, amikor megérkeznek az első energiaszámlák

Hétfő óta tart a pedagógusok országos gördülő sztrájkja, amelyhez egyre többen csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, ám egyelőre nincsenek annyian, mint a tavaszi tiltakozáshullám idején. Az InfoRádiónak nyilatkozó Totyik Tamás úgy látja, hogy a kormány „fegyelmező intézkedése a kollégákkal szemben csak olaj volt a tűzre, még nagyobb lett az ellenállás”. Az igazi határozott fellépés októberre, novemberre várható, „az indulatok a mi ismereteink szerint el fognak szabadulni akkor, amikor az első energiaszámlák megjelennek, és az emelt összeget kell kifizetniük a kollégáknak” – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a pedagógusok körében komoly megélhetési válság alakul majd ki.

(Forrás: hvg.hu)

18 fok sincs egy fóti gimnáziumban, már most meleg teát osztanak

Tizenhat-tizennyolc fok van jelenleg a Fóti Népművészeti Szakgimnáziumban – erről tájékoztatta a szülőket az intézmény vezetője. A szerkesztőségünkhöz is eljutott levelének létezését Cseri-Matus Csilla megerősítette, de nyilatkozni nem kívánt. A „Hideg” tárggyal elküldött e-mailben az olvasható, hogy az iskolában még hetekig nem fog elindulni a fűtés, így huzamosabb ideig kell erre a hőmérsékletre számítani. Az igazgató azt írta: a fűtésszezonban sem lesz több 18 foknál, így arra kérik a szülőket, hogy figyeljenek oda a gyerekek öltözködésére, a fázósak pedig hozzanak plédet és extra pulóvert. Az iskola meleg teát is oszt a gyerekeknek. Az e-mailben is azt írják, hogy 18 fokot kell biztosítaniuk: a kormány megszorítói ntézkedéseinél az iskolákban a minimumértéket húzták meg ennél a szintnél, más a közintézményekben (kivéve kórházakat, szociális otthonokat, bölcsődéket, óvodákat) legfeljebb eddig lehet fűteni.

(Forrás: hvg.hu)

Sem utódja, sem boldog őse. Ady Endre versének kibontása dramatikus módszerekkel. Végh Ágnes írása

A drámatanári képzés vizsgatanítására is azért választottam ezt a művet, mert a lét egyetemes kérdéseit feszegeti, amelyekkel előbb-utóbb mindenki szembesül az élete során. Az alábbiakban az óraterv feladatait, lépéseit fogom részletezni egy-két megjegyzéssel, módosítással kiegészítve. Az óra fókuszában a vers üzenetének és költői képeinek közös kibontása áll, ezen belül a lírai én szerepébe való helyezkedés, illetve a magány–egyedülállóság–kivételesség érzéseinek körüljárása kap hangsúlyos szerepet. A foglalkozásterv 11. évfolyamos, 16-17 éves diákok számára készült, alkalmazható Ady munkásságának bevezetésére. Az óratervet eredetileg 45 percre készítettem, de a játékok száma és az utólag hozzáadott ötletek, módosítások miatt érdemes akár dupla óra keretében megvalósítani.

(Forrás: tani-tani online)

Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el

Recseg-ropog a világ tartószerkezete, nem ok nélkül gondolják sokan, hogy a klímaválság, a koronavírus-járvány és az új európai háború az új hét csapás, és ki tudja, milyen nehézségek várnak még ránk. Ezek egy részét minden bizonnyal el lehetett volna kerülni, vagy legalábbis kitolni az időben, ha jobban el tudjuk képzelni a jövőt és jobban felkészülünk rá. Ahogy a gazdasági és politikai világrend, úgy az oktatás rendszere is válságban van, nemcsak nálunk, világszerte. Volt már ilyen a történelemben. Amíg az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az új kihívásokhoz, különösen a gyors technológiai változásokhoz, addig a lemaradás jelentős társadalmi feszültséget okoz.

(Forrás: g7.hu)

Rétvári: A Nemzeti alaptantervben jelentősen csökkentettük a tanulói terheket

De érdemes a Magyartanárok Egyesülete állásfoglalását is idézni a NAT-ról, amely Rétvári minden egyes kitételét cáfolja: „Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes.”

(Forrás: hvg.hu)

Minőségi kulturális élmény elsőtől nyolcadik osztályig

Októbertől lehet pályázni az európai viszonylatban is egyedülálló Lázár Ervin-programra, amelynek célja, hogy szociális helyzettől függetlenül évente legalább egyszer minden 1–8. évfolyamos diák ingyenesen juthasson hozzá minőségi kulturális élményhez. A kezdeményezés a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága és a Klebelsberg Központ együttműködésével valósul meg.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Geszti: „Tanári diplomám most dörömböl a fiókban, és emlékeztet rá, hogy szolidaritást kell vállalni velük”

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ISKOLA, ahol becsülték a tudást, a tehetséget, a szorgalmat, a jellemet – és becsülték a tanárokat is. Ebben az ISKOLÁBAN tanított a regénybéli Rácz tanár úr, aki nemcsak Nemecseket, Bokát, Cselét és a többieket tanította, hanem valóságos Rátz tanár úrként Neumannt, Wignert, Harsányit, és magyar gyerekek ezreit, akik közül persze nem mindenki lett Nobel-díjas, de mindenki esélyt kapott rá, hogy olyan tudást szerezzen, amivel boldogul, előre jut, fejlődik, épül és épít” – kezdi a bejegyzését Geszti.

(Forrás: hvg.hu)

SZTRÁJK: MIÉRT KELL FOLYTATNI? MIT ÉRTÜNK EL EDDIG?

A kormány csak arra vár, hogy kifáradjunk, lelombozódjunk, elveszítsük a lendületet. Ezt nem szabad megengedni!De van egy sokkal jobb érvünk. Bár érdemtelenül keveset beszélünk róla, de az igazság az, hogy a munkabeszüntetésekkel tavasz óta igen fontos részeredményeket értünk el!

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Óvodapedagógus-hiány: Minden nyolcadik állás betöltetlen Budapesten

A G7 készített egy részletes összeállítást a fővárosi önkormányzatok válaszaiból. A gazdasági portál az óvodapedagógusok helyzetéről érdeklődött, az óvodák – a bölcsődékkel együtt – ugyanis nem kerültek állami fenntartásba, azaz a személyi és a fizetési helyzetről Budapesten a kerületek tudnak tájékoztatást adni. Az önkormányzatok ráadásul megilleti a jog, hogy kiegészítsék az óvodapedagógusok bérét. Nem válaszolt minden kerület, de akik igen, azoknak a válaszából kiderül, hogy minden nyolcadik óvodapedgagógusi státusz betöltetlen Budapesten. A választ adó önkormányzatoknál a 2612 státuszból 316 volt betöltetlen augusztus végével. A portál megjegyzi, hogy a nyugdíjba vonuló óvodapedagógusok száma magasabb, mint a frissen végzett, a területen egyáltalán dolgozni kívánó pályakezdők száma országosan.

(Forrás: 24.hu)

Négyhetes gördülő sztrájkba kezdtek a Közgazdasági Politechnikum tanárai

„Mi, a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium alulírott tanárai tiltakozunk a kormány oktatáspolitikája ellen; követeljük, hogy érdemben tárgyaljanak a pedagógus-szakszervezetetekkel, és hajtsák végre mindazokat a szakmai és gazdasági reformokat, melyek egy európai szellemű, demokratikusan működő oktatási rendszer létrehozásához és a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének biztosításához elengedhetetlenek” - így kezdődik a Politechnikum tanárainak felhívása, amit hétfőn tettek közzé, és amiben a sztrájk alapjogként való elismerését és a pedagógusok béreinek érdemi emelését követelik. „Tiltakozásunkat és az állami szférában foglalkoztatott kollégáink iránti szolidaritásunkat a mai naptól kezdődően egy 4 hétig tartó gördülő sztrájkkal fejezzük ki. A következő hónapban kétnaponta, egy-egy tanóra idején nem vesszük fel a munkát”

(Forrás: 444.hu)

„El a kezekkel a tanárainktól!” – petíciót adtak át a szülők a Dél-Budai Tankerületnek

„El a kezekkel a tanárainktól!” címmel hirdettek eseményt szülők szerda reggelre, hogy kiálljanak a tanárokért, akik az oktatás jelenlegi körülményei ellen tiltakoznak. A szülők egy petíciót akartak átadni a Dél-Budai Tankerület vezetőinek, ők nem jöttek le a tömeghez, végül egy nő az épületben átvette a levelüket. „Az elmúlt időszakban több tanár fenyegető levelet kapott a tankerülettől, hogy amennyiben nem fejezik be a sztrájkot/polgári engedetlenséget, akkor elveszítik a munkájukat. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk!” Ezért hirdették meg a szülők az eseményt, derül ki a rendezvény Facebook-oldaláról. E szerint a terv az lett volna, hogy a petíciójukat Laucsek Istvánnak a Dél-Budai Tankerület szakmai vezetőjének vagy Hományi Tamás Mártonnak a Dél-Budai Tankerület igazgatójának adják át. Azonban ők reggel nyolc óra után sem jöttek ki az épületből, az összegyűlt körülbelül száz szülő erre a „Gyertek ki!” és az „El a kezekkel a tanárainktól!” rigmusokat skandálta. Végül ketten bementek a tankerület épületébe, ahova azonban a sajtó munkatársait nem engedték be.

(Forrás: telex)

Egyre több iskola csatlakozik a gördülő sztrájkhoz, a kormány nem tárgyal a szakszervezetekkel

A gördülő sztrájkot meghatározott napokra hirdették meg: “A” heteken minden hétfőre, szerdára és péntekre, “B” hetekre keddre és csütörtökre. A szakszervezetek szerint az ütemezés azért is fontos, mert így nem mindig ugyanazoknak a tanároknak, tantestületeknek kell részt venniük a munkabeszüntetésben, ami így hosszabb távon fenntartható és egyenletesebb terhelést biztosít. Nagy Erzsébet kérdésünkre azt is elmondta, a kormány nem tűzött ki újabb időpontot a következő sztrájkbizottsági egyeztetésre, holott a kabinet törvényi kötelessége, hogy sztrájk idején is tárgyaljon az érdekképviseletekkel. A tervek szerint szerdán folytatónak a Tanítanék Mozgalom által meghirdetett polgári engedetlenségi akciók is: ennek keretében a tanárok a sztrájkot korlátozó rendeletek figyelmen kívül hagyásával tagadják meg a munkát.

(Forrás: Népszava)

Azonnali hatállyal leállíttatta az állami gondoskodásban élő gyerekeknek előírt orosz IQ-tesztet az adatvédelmi hatóság

A megjelent hírek után a NAIH is vizsgálódni kezdett. Közleményük szerint a teszt kitöltésére szolgáló honlapon próbaregisztrációt végeztek, és áttekintették annak működését és szabályzatait. Ez alapján azt állapították meg, hogy a szóban forgó adatkezelési műveletekkel összefüggésben jogsérelem közvetlen veszélye áll fenn. A kitöltésnél ugyanis a gyermekek vagy a közreműködő gyámok személyes adatainak harmadik országbeli adatkezelő általi kezelésére is sor kerülhet, a hatóság azonban nem látja maradéktalanul biztosítottnak adatkezelés jogszerűségére irányadó feltételek teljesülését, az érintettek megfelelő tájékoztatását és az őket megillető jogosultságok gyakorlásának lehetőségét. Az adatkezelés körülményeinek vizsgálatára a NAIH hivatalból eljárást indított, melynek során arra szólította fel az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, hogy szüntesse meg az egyedi utasításban elrendelt adatkezelést, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket a keletkezett személyes adatok törlése iránt is.

(Forrás: hvg.hu)

Tüntetéssorozat indult a hideg tantermek miatt

Az ADOM Diákmozgalom októbertől tüntetéseket szervez, és aláírásgyűjtést indít a kormány új rendelete miatt, amely szerint a középiskolákban 18 fokos, az általános iskolákban pedig 20 fokos lehet a hőmérséklet.Megjelent az a rendelet, amely szerint az általános iskolákban minimum húsz foknak kell lennie télen, miközben a középiskolákra nézve kötelező tartani a 18 fokos átlaghőmérsékletet. Az új előírás a középiskolások felháborodását váltotta ki, amit tüntetéssorozattal és aláírásgyűjtéssel fejeznek ki egy diákmozgalom, az ADOM szervezésében. Bozai Ákos, az ADOM honlapjának készítője elmondta az ATV-nek: komoly egészségügyi problémákat is okozhat hosszú távon, ha a diákok napi 7-8 órát 18 fok körüli hőmérsékletben ülnek.

(Forrás: index)

Több tízezer diákot tesztelnek jövő héttől az iskolákban, indulnak a \"kísérleti\" mérések

a Belügyminisztérium új tesztet tett kötelezővé az eddigi kompetenciaérés és az idegen nyelvi mérések mellé. Míg eddig \"csak\" a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek kompetenciáit és ismereteit mérték, ettől az évtől a negyedikesek, az ötödikeseknek, a hetedikeseknek, a kilencedikeseknek és a tizenegyedikeseknek is ki kell majd tölteniük egy-egy feladatsort. Bizonyos évfolyamok képességeit ráadásul évente kétszer is felmérik majd, ősszel és tavasszal. Az adatrögzítés már a tanév eleje óta tart az iskolákban, a teszteket pedig szeptember vége és november vége között kell megtartani:

(Forrás: Eduline)

Időnként meg lehetne kérni diákokat, hogy tanítsák a tanárt

Bár aggasztónak tűnő változásokat látunk a mai gyerekeken, a tanároknak és szülőknek nyitni kellene a Z generáció tagjai felé, és nem démonizálni őket. El kell fogadni és meg kell érteni őket – mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Rejtélyes Z generáció című kötet szerzője. Szükség van-e még iskolára? Biztosan jó-e a folyamatos multitasking? Van-e pozitív hatása a gyerekekre a videójátékoknak? Interjú.

(Forrás: hvg.hu)

Három szakszervezeti szövetség is mozgósít a pedagógusok világnapjára meghirdetett tüntetésre

Szolidaritását fejezi ki a tankerületek által megfenyegetett, engedetlenkedő pedagógusokkal a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT). A három szövetség szolidaritásra buzdítja tagszervezeteit is, és azt kérik, tagszervezeteik egyúttal mozgósítsanak is a pedagógus szakszervezetek október 5-re meghirdetett, Alapvető Jogok Biztosának területi hivatalai elé szervezett demonstrációira. Ugyanezen a napon a diákok hídfoglaló akciót fognak tartani a Margit-hídon.

(Forrás: Mérce)

Elfogadták a javaslatot, az általános iskolákban legalább 20 fok lesz majd télen

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az állami intézmények helyiségeit és tereit továbbra is legfeljebb 18 fokig lehet majd felfűteni, ez alól az egészségügyi-, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális és a gyermekvédelmi, valamint a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények képeznek kivételt.Az sem újdonság, hogy a köznevelési és a szakképző intézményekben a fenntartótól és a tulajdonostól függetlenül legalább 18 foknak kell lennie, az viszont igen, hogy a köznevelési intézményekben, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik – vagyis praktikusan az általános iskolákban –, ott legalább 20 fokot kell biztosítani. Az is kiderült, hogy a közönség számára nyitva tartó uszodai létesítményekben szintén lehet magasabb a hőmérséklet 18 foknál.

(Forrás: telex)

DR. GYURKÓ SZILVIA: „AZ ISKOLAÉVEKNEK NEM AZ A CÉLJUK, HOGY TÚLÉLJÜK ŐKET” – POLGÁRI ENGEDETLENSÉG ÉS A GYEREKJOGOK

Ha a tanárok a polgári engedetlenséget választják, az akkor lehet indokolt gyermekjogi szempontból, ha a gyerekek számára jobb, élhetőbb, teljesebb, a szükségleteikre jobban odafigyelő és reagáló rendszer létrehozása a cél. A gyerekeknek nem csak egyetlen érdekük van. Nem csak tanulni járnak iskolába. Az is része a történetnek, ha például részt akarnak venni olyan eseményekben, ami őket is érinti (élnek a gyülekezési jogukkal, tüntetnek, szolidaritást vállalnak, véleményt formálnak) – vagy nem. Hiszen joguk van arra is, hogy mindezt ne csinálják, és ne vegyenek részt a felnőttek történetében.

(Forrás: wmn.hu)

Radó Péter: Legalább 16 év kellene ahhoz, hogy a magyar oktatás visszaépüljön oda, ahol 2009-ben tartott

2016-ig a nagy rendszer-átalakítás folyt, menedzselhetetlen mennyiségű változást nyomtak át a rendszeren. Azóta pedig a kormányzat nem csinált semmit. Meg sem kísérelte megoldani a problémákat, még olyan időszakokban sem, amikor ezek a problémák ráégtek a közoktatásra. Például akkor, amikor a járvány miatt egyik napról a másikra át kellett állni online oktatásra. Gyerekek tízezrével vesztették el a kapcsolatukat az iskolával, hiány volt a digitális eszközökből, sok helyen nem volt megfelelő internet-hozzáférés, nem voltak olyan felületek forgalomban, amiken keresztül színvonalas online oktatást lehetett volna menedzselni. De a kormányzat semmi ilyesmivel nem foglalkozott.

(Forrás: 444.hu)

A tanáraikért virrasztottak a radnótis diákok az iskola előtt

Virrasztást tartottak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium jelenlegi, illetve volt diákjai a vasárnapról hétfőre virradó éjjel. Kollégánk arról számolt be, hogy szűk száz ember ment ki a tiltakozásra, amit az iskola nyitásáig, első óráig tartanak. Hoztak magukkal a résztvevők egy nagy mágnestáblát is, így a tanulás sem maradt el. Az ELTE másik gyakorló gimnáziumánál, az Apáczainál is virrasztást tartottak az éjjel.

(Forrás: hvg.hu)

Elkeseredett pedagógusok, őrült tanárhiány a magyar vidéken: veszélyben az idei tanév?

Talán még soha nem volt ilyen nehéz a tanévkezdés, mint az idei. A pedagógushiány olyan méreteket ölt, hogy már végzettség nélkül is tanítanak az iskolákban. Felkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét, hogy megtudjuk a valódi helyzetet.

(Forrás: Helló, Vidék!)

Mentortanár: a reflektív tanító

Az elmúlt évtizedek során a világon mindenütt felértékelődött az iskola (és abban a pedagógusok) társadalomformáló szerepe, és az iskolával szemben támasztott elvárások az oktatás tartalmainak és a tanulók fejlesztésének kérdésein túl egyre inkább irányulnak az eredményesség és fenntarthatóság kérdéseire is. A megváltozott társadalmi környezet folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséget vár el az iskoláktól mint szervezeti egységektől és azok oktatóitól mint a tanári hivatás gyakorlóitól, személyesen is.

(Forrás: tani-tani online)

Tízszer inkább a szombati tanítás, mint az online oktatás (videó)

A Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában az őszi szünetig, szombatonként is lesz tanítás, az intézmény így próbál spórolni a fűtésen. A rezsiszabályok módosítása miatt az iskola aggódik, hogy a megnövekedett gázszámlát hogyan tudják majd kigazdálkodni, mert a fenntartó erre nem biztosít többletforrást.

(Forrás: telex)

Forradalmi pedagógia: saját kézbe venni az oktatás ügyét Amílcar Cabral: felszabadító, elméletíró és oktató 2. rész

A forradalmi tudat fejlődésének középpontjában az újraafrikanizálódás folyamata állt. Ezt nem a múltba való visszatérésre volt felhívás, hanem éppen arra, hogy az önrendelkezést visszaszerezzék, és új jövőt építsenek az országban. „Szembe kell szállni a fiatalok, különösen a 20 év felettiek körében azzal a mániával, hogy elhagyják az országot, hogy máshol tanulhassanak, a vak ambícióval, hogy diplomát szerezzenek, az alsóbbrendűségi komplexussal és azzal a téves elképzeléssel, ami miatt azt hiszik, hogy aki tanul, az holnap kiváltságos lesz hazánkban.” Cabral ugyanakkor ellenezte, hogy a külföldön tanultak vagy tanulni vágyók ellen rosszindulatot gerjesszenek. Inkább a türelem és a megértés pedagógiáját szorgalmazta mint az emberek megnyerésének és a mozgalom megerősítésének helyes megközelítését.

(Forrás: Mérce)

Az általános iskolákban legalább 20, a gimnáziumokban 18 fok lehet idén télen

\\\"A javaslat az, hogy az általános iskolákban legalább 20 fok legyen a hőmérséklet. A 18 fok csak a gimnáziumokra érvényes. Ez a javaslat, a kormány erről ma fog dönteni, és valószínűleg el fogja fogadni\\\" – mondta a tárcavezető. Erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a szombati kormányinfón. Azt is kiemelte, hogy az iskolák fűtésének ügyében a Belügyminisztérium dolgoz majd ki külön javaslatot.

(Forrás: Eduline)

Kevés tanár vesz részt a sztrájkban

Elenyésző a munkabeszüntetéseken részt vevő pedagógusok száma; lapunk értesülései szerint szeptemberben a munkát fel nem vevők (saját szóhasználatukkal polgári engedetlenségben részt vevők) legmagasabb napi száma 150 volt, de általában csak napi húsz-harminc fő volt. Úgy tudjuk, a legmagasabb napi sztrájkolószám ennek a felét tette ki, de általában napi tíz-húsz főre rúgott. Mivel vannak sztrájkolók, jól mutatja, valótlan a szakszervezeteknek az az állítása, amely szerint a kormány ellehetetlenítette a sztrájk lehetőségét. Az is kijelenthető, hogy a mostani munkabeszüntetéseknek nagyságrendekkel kevesebb résztvevője van, mint a korábbiaknak. Összehasonlításként: 2016-ban a pedagógus-szakszervezetek szerint 25 ezer pedagógus sztrájkolt, amíg 2022. január 31-én – szintén a szakszervezetek szerint – húszezer résztvevője volt a figyelmeztető sztrájknak, 2022. március 16-án pedig húszezer pedagógus vett részt a sztrájk első napján.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az egyetemeken még objektív mércével mérik az embereket, a munkahelyeken már nem

Néhány hete nagy visszhangot váltott ki az Állami Számvevőszék Pink education jelenség Magyarországon?! című tanulmánya, amelynek egyik fő állítása az volt, hogy a diplomás nők túl magas száma miatt csökkenhet a népesség. Sorozatunkban a kutatás néhány vitára okot adó felvetését és azok különböző vetületeit vizsgáljuk meg – ezúttal azt, hogyan kerülhet ma egy nő hagyományosan nem nőiesnek mondott, fontos vagy vezető pozícióba. Miért van az, hogy míg az egyetemek még szinte fele-fele arányban bocsátják ki a nőket és férfiakat, a munkaerőpiac már nem tükrözi vissza ezt az arányt? Két olyan szakemberrel jártuk körül a kérdést, akinek nemcsak szívügye a téma, de sok saját tapasztalata van a nők és férfiak közti munkahelyi esélyegyenlőségről. Szó esett előítéletekről, tudóst rajzoló ovisokról, a GYES sokáig érinthetetlennek gondolt intézményéről, a magas, fehér, jól beszélő férfiak dominanciájáról és a női példaképek hiányáról.

(Forrás: telex)

A Párbeszéd gyűjtést szervez az engedetlenkedő tanároknak

Múlt héten az országban számos iskolában zajlottak tiltakozási akciók. Hétfőn a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 33 tanára nem vette fel a munkát reggel 8 és 10 óra között, mellettük a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium, a Komáromban működő Petőfi Sándor Általános Iskola, a Szentistvántelepi Általános Iskola, a Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium tanárai, a Dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, az Ócsai Bolyai János Gimnázium tanárai és a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai csatlakoztak a tüntetéshez, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a tanárok pedig egész nap sztrájkoltak. Utóbbiak délelőtt a budapesti Nyugati térre mentek, ahol flashmobot tartottak. Szerdán a Kispesti Károlyi Gimnázium tanárai engedetlenkedtek, valamint a Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában is sztrájkoltak a pedagógusok. Pénteken pedig a Radnóti Miklós Gimnáziumban a nevelőtestület kétharmada vett részt a polgári engedetlenkedésben.

(Forrás: Mérce)

„A magyar oktatás lepusztuló pályára állt, és megtanult ezzel együtt élni”

A magyar diákok negyede funkcionálisan analfabéta. A legjobban és legrosszabbul teljesítők között akkora a különbség, hogy szinte oktatási kasztrendszerekről beszélhetünk. A központosítás nem csökkentette a különbségeket, viszont a tanárok és az iskolák autonómiáját igen, miközben Európában nálunk lett a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő. A kezdő tanárok bére ehhez képest a dolgozói szegénységet súrolja, egyre kevesebben választják a pályát, tíz éven belül pedig minden második pedagógus eléri a nyugdíjkorhatárt. Közhely, hogy a magyar oktatási rendszerrel baj van, összeszedtük, hogy mi.

(Forrás: 24.hu)

Három gimnázium tartott flashmobot a Móricz Zsigmond körtéren

A demonstrálók 19 pontban foglalták össze kifogásaikat.Tiltakoznak többek között az ellen, hogy megmozdulásainkra a kormány fenyegetéssel válaszol, hogy a diákjaikkal zsarolják őket és hogy etikátlan, munkakerülő gazembereknek állítják be őket a közvélemény előtt. Hangos tiltakozásukat fejezték ki továbbá amiatt, hogy a kormány a létminimumon tartja az egyébként is túlterhelt tanárokat, akiknek a túlóráját sem fizetik ki. Felemelték szavukat a szabad tankönyvválasztás eltörlése, a Nemzeti Alaptanterv alacsony szakmai nívója, a nagy adminisztráció és a szegregáció ellen is. Követelték továbbá a sztrájkjogot, a szabad véleménynyilvánítás és gondolkodás jogát, valamint a végzettségükhöz méltó fizetést.Egyik résztvevő tanár lapunknak elmondta, nem tartanak retorziótól, éppen azért szervezték becsengetés elé az akciót, hogy a tankerület ne tudjon belekötni. Arról, hogy a polgári engedetlenségben is részt vesz-e a három iskola, később döntenek.

(Forrás: Népszava)

A tanárok lesznek az utolsók, akiket robotokra fognak cserélni – Interjú Nádori Gergellyel

Jó, ha a diák a középiskolában sokféle dologgal találkozhat és szembesülhet. Ez segít neki rájönni arra, hogy miben jó, miben érzi jól magát. Az iskolánkban többen tartjuk a nagyon sikeres robotika szakkört. Legórobotokat építünk és mindenféle versenyeket nyerünk. Az utóbbi 5-10 évben minden évfolyamról ment 2-3 gyerek mérnöki szakra. Lehet, hogy ha a szakkör nem lett volna, nem oda mennek. Van, aki a színjátszó csoportban jött rá, hogy ezt szereti a legjobban csinálni és elment színésznek. A Rose-paradoxon azt mutatja meg, hogy a természettudományos pályák mennyire vonzóak a diákok számára, mennyien szeretnének mérnöknek, tudósnak menni. Érdekes módon ez fordított arányban áll a fejlettségi indexszel. Ghánában a diákok sokkal nagyobb része akar ilyen pályára menni, mint Norvégiában. Én természettudományokat tanítok, és azt gondolom, hogy nagyon fontos feladatom, hogy ezen a trenden változtassak, és megmutassam, hogy milyen érdekes és jó ez a terület.

(Forrás: hvg.hu)

Beférni a keretekbe. Szmolicza-Révész Marianna írása

Viszonylag hamar tudtam, hogy tanítani szeretnék. Ez valamikor akkor eldőlt, amikor 7-8 évesen, unokatestvéreimet leültetve iskolást játszottunk. Életem első szakaszában mégis leginkább azt tanultam meg, miként nem szeretném ezt a hivatást művelni. Kevés jó példa volt előttem, kiforratlan személyiségként pedig gyakran sikerült elbizonytalanítani a saját elveimben. Gyakran voltam néma, gyakran beolvadtam, asszimilálódtam, a saját értékrendemet zárójelbe téve sodródtam, igyekeztem mindenkinek megfelelni. Elhittem, hogy nem értek a borsodi gyerekekhez, pedig én magam is hátrányos helyzetű borsodi gyerekként nőttem fel. Elhittem, hogy idealisztikusak a nevelési elveim, pedig az egyetemen a legjobb tanároktól tanulhattam a legmodernebb pedagógiai módszereket. Elhittem, hogy akkor vagyok jó tanár, ha frontálisan tanítok, ha szigorú vagyok, ha a gyerekek fegyelmezettek és tartanak tőlem. Szerencsére hamar ráébredtem, hogy ez nem működik így, és a saját utamat követve kialakítottam egy olyan rendszert, ami utólag engem igazolt. Úgy érkeztem meg a Gyermekház Iskolába, mint aki egy mátrixból felébredve rádöbben, hogy amit korábban elképzelt, az valahol már működik.

(Forrás: tani-tani online)

Maruzsáék szerint nem indokolt egyeztetni a vitatott földrajzkönyv ügyében, ami miatt az ukránok felháborodtak

A magyar külügy a Belügyminisztériumhoz küldte az ukrán ügyvivőt, hogy ott reklamáljon, ha gondja van azzal, amit a magyar tankönyvek írnak Ukrajnáról, de a hvg.hu úgy értesült, Maruzsa Zoltán államtitkár nem nyitott az egyeztetésre. Közben ukrán civil szervezetek is tiltakoznak amiatt, hogy a tankönyv “az orosz narratívát” adja tovább a diákoknak. Abból lett diplomáciai botrány, hogy egy tankönyv úgy mutatja be az orosz–ukrán háborút, mintha belháború lenne.

(Forrás: hvg.hu)

Nem tudja sem a Belügyminisztérium, sem az Oktatási Hivatal, hányan járnak az iskolai hittanórákra

A korábbi költségvetési hozzájárulás megduplázásával 13 milliárd forintra emelkedett a hitoktatás állami támogatása, azonban amikor a HVG arról érdeklődött az immár oktatásért is felelős Belügyminisztériumnál, hogy a hitoktatásban részt vevők létszámának növekedése indokolta-e a támogatás növelését, azt a választ kapta, hogy a minisztérium nem rendelkezik a kért adattal. Sőt: nem csak a minisztérium nem tudja, hogy hányan járnak országszerte az iskolákban hittanórákra, de az Oktatási Hivatal sem. Így viszont az sem világos, hogy akkor ki és mi alapján mondja meg az Államkincstárnak, hogy hitoktatás címén mennyit utaljanak az egyes felekezeteknek.

(Forrás: hvg.hu)

„A hatalom nagyon elszántnak látszik a sztrájkjogukért, bérükért, jobb oktatásért küzdő pedagógusok megfélemlítésében”

A Tanítanék Mozgalom képviselője szerint egyre több szempontot kell mérlegelni minden tanárnak, mielőtt eldönti, hogy részt vesz-e a következő megmozdulásban. Ez magyarázhatja, miért csak egy-két vidéki iskolából jelezték tegnap a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ), hogy bejelentették az intézményvezetőnek egy szeptember 19-én kezdődő sztrájk előkészítését. Totyik Tamás, a szervezet alelnöke megerősítette lapunknak: a hétfőn a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) közösen meghirdetett törvényes gördülő sztrájk, amelynek kezdetét öt nappal az akció előtt be kell jelenteni az intézményvezetőnek, épp a retorzióktól védené meg a kollégákat. Közben a tankerületi központokon keresztül érkező fenyegetések ellenére kedden is folytatódtak a feketeruhás megmozdulások több iskola környékén, a Civil Közoktatási Platform (CKP) pedig bocsánatkérésre szólította fel a központi oktatásirányításban és tankerületi hivatalokban dolgozókat.

(Forrás: Népszava)

A strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amiért a kormány megvonta tőlük a sztrájkjogot – írja Magyar Helsinki Bizottság közleményében. „A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat” – írják.

(Forrás: telex)

Miért szaladgál ez a piros figura? Egy tanár addig fut az oktatás ügyéért, amíg az erejéből telik

Kóczán Gábor példája egyedinek mondható, de a tanárok elégedetlensége általános jelenség a közoktatásban. A tanév kezdetével ezért több iskolában újraindult a polgári engedetlenség. A kormánnyal az érdekvédelmi szervezetek már régóta nem tudnak megegyezni. A pedagógusok eredetileg magasabb béreket és a munkaterheik csökkentését szerették volna elérni. Korábban a kormány azt állította: szívesen tárgyalnak a tanárok követeléseiről, de a polgári engedetlenséget nem tűrik.

(Forrás: telex)

„Úgy néztek rám a kollégák, mint a véres rongyra\" – a tanárok között is széthúzás van a tüntetések miatt

Radó Péter is úgy véli, hogy az a legfontosabb érdeme a pedagógustiltakozásoknak, hogy állandóan napirenden tartják a közoktatás problémáit. „Ha valami történik is, például a pedagógusbérekkel, az nem a pedagógusok ellenállása miatt fog történni, hanem azért, mert esetleg változnak a kormányzat szempontjai az általános politikai kontextus miatt. Az emberek többségének elég, ha a közoktatás ellátja a gyermekmegőrző funkcióját – ért egyet a cikk elején idézett borsodi kisiskola tanárával Radó. Az oktatáskutatók által szajkózott egyéb tényezők – a romló tanulói teljesítmények, a jövő elvárásaihoz való alkalmazkodás hiánya, az ország gazdasági perifériára szorulását előrevetítő jóslatok, az esélyteremtés hiánya, a társadalmi kasztosodás stb. – teljességgel értelmezhetetlenek a szülők legtöbbje számára.Az, hogy a gyerekek megtanuljanak tanulni, nem fontos a mai iskolában, a problémamegoldás, a kreativitás stb. szintén nem – teszi hozzá Nahalka. „Annak sincs nagy jelentősége, hogy az iskolában elsajátítsanak a gyerekek egy halom ismeretet, mert ezek nagy részét úgyis el fogják felejteni. Akik sikeresek lesznek, eljutnak magas pozíciókba, azok az ahhoz szükséges tudást pedig már rég nem az iskolákban szerzik meg. Felépült egy párhuzamos világ, amelyik az iskola helyett működik.”

(Forrás: hvg.hu)

Az egyik legjobb magyarországi gimnázium is csatlakozott a kiálláshoz a felmentett miskolci igazgatóhelyettes mellett

A tiltakozáshoz Magyarország egyik legerősebb gimnáziuma, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium is csatlakozott. Közleményükben azt írták: „Mi, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium dolgozói, szolidaritásunkat fejezzük ki a Miskolci Herman Ottó Gimnázium azonnali hatállyal felmentett igazgatóhelyettesével, valamint elutasítjuk a polgári engedetlenségben részt vevő kollégák megfélemlítését. A sztrájk alapjog. A hatalom a közoktatásban dolgozók számára ellehetetlenítette a sztrájkot, így a nyomásgyakorlás egyedüli eszközeként a történelemből jól ismert polgári engedetlenség maradt”. A nyilatkozatot 48 oktató írta alá, ez a tantestület csaknem fele. Szintén szolidaritását fejezte ki a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium 13 tanára. A tiltakozáshullám kedden a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskolánál folytatódott, diákok és tanárok ismételten közös álltak ki az ügyben.

(Forrás: Népszava)

Tapasztalat Alapú Tudás II. Gyarmathy Éva és Kökényesi Imre írása

A tapasztalat alapú tudás megszerzéséhez szükséges háttér a feladatbank, amely a korábbiaktól teljesen eltérő szerkezetű feladatokat biztosít. A tanuláshoz nem kész program áll rendelkezésre, hanem a mediátor vezetésével a tanulók aktivitásával formálódik. Ezért nagyon sok és sokféle, nehézség szempontjából rendezett feladatbankra van szükség. A tanulás lehetőség szerint háromdimenziós, kézzelfogható és/vagy mozgásos tevékenységgel kezdődik, és a kétdimenziós térrel kapcsolódik, majd eljut a képzetekben való gondolkodásig. A 3D tanulás a digitális eszközök használatával is kiegészült a 21. században – 3D modellezés-tervezés-nyomtatás, robotika, virtuális valóság.

(Forrás: tani-tani online)

Egy férfi vízzel öntötte le a tüntető diákokat Miskolcon, a DK feljelentést tesz

Több iskolában szolidarítottak a tanárok, diákok a miskolci gimnázium felmentett igazgatóhelyettesével. A tankerületek múlt hét pénteken kirúgással fenyegették meg a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat, a pedagógusok ma minden megfenyegetett kollégájukért fekete ruhában mentek tanítani, több helyen élőlánccal tiltakoztak. A Tanítanék Mozgalom múlt hét pénteken javasolt gördülő polgári engedetlenséget. Ez azt jelenti, hogy minden héten másik napon ne vegyék fel a munkát a pedagógusok. A tanárok a polgári engedetlenséggel munkakörülményeik javítását, egy jobb, szabadabb, demokratikusabb oktatási rendszert szeretnének kiharcolni. Múlt héten mindennap más iskolában volt munkabeszüntetés, de volt olyan intézmény, ahol több napig is tartott a polgári engedetlenség.

(Forrás: telex)

Balos aktivisták hergelik a diákokat

Molnár Áron – aki noÁr néven mozgalmat is alapított – politikai szerepvállalása azzal kezdődött, hogy 2018. február 19-én a YouTube-on közzétett egy klipet, amelyben a kormány migrációs politikáját kritizálta. Majd április 4-én, az országgyűlési választások után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy klipet jelentetett meg, amelyben kifejezte támogatását az ellenzéki pártok által is aktívan támogatott, már sokadik diák- ,tanártüntetés mellett. Régi harcos baloldali aktivistának számít Gulyás Márton is, akit jelentős összegekkel támogatnak a Soros-világhoz tartozó szervezetek. Ő még 2017-ben robbant be a nyilvánosságba, amikor 300 óra közmunkára ítélte a bíróság, miután festékkel öntötte le a Sándor-palotát egy tüntetésen. Gulyás később létrehozta a Partizán nevű YouTube-csatornát, amelynek Facebook-oldalán tavaly decemberben elárulta: a Partizán Rendszerkritikus Tartalom-előállításért Alapítvány két nagy presztízsű, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A Vörösmarty gimnázium tanára: Folytatom a tiltakozást, vállalom a következményeket

A Vörösmartyban nem most szeptember elején volt az első polgári engedetlenség. Már tavaly tavasszal is hasonló tiltakozást tartottak, miután a kormány a sztrájkot egy törvénnyel lényegében értelmetlenné tette. A most szeptemberi munkabeszüntetésben is aktív volt a tantestület, a körülbelül hatvan tanárnak több mint a fele részt vett a tiltakozásban. Előzetesen felmérték, hányan csatlakoznának, mert néhány fővel nem volt értelme elindítani az akciót. Amikor látták, hogy húsz, majd harmincnál is több tanár jelentkezik, akkor már tudták, hogy érdemes belevágni – mondta Drégeli Krisztina. A kétgyermekes, 46 éves pedagógus húsz éve van a pályán, tíz éve tanít németet és olaszt a Vörösmartyban, mellette osztályfőnök is.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

„A kormányt nyilvánvalóan nem érdekli a tanárhiány, a tiltakozók büntetésében viszont eltökéltnek tűnnek”

Tanítanék Mozgalom most keddre hirdette meg a polgári engedetlenségi hullám következő nagyobb fordulóját abban a reményben, hogy ezen a napon több iskola pedagógusai egyszerre, ugyanabban az időben szüntetik be a munkát. Törley Katalin, a mozgalom képviselője lapunknak úgy nyilatkozott, a tankerületektől érkezett fenyegető levél sokakat felháborított, ugyanakkor okozott egy kis bizonytalanságot is. – Húsz-harminc embert nyilván nem fognak kirúgni egyszerre, de ha csak 3-4 kollégát elküldenek, az komoly gondokat okozhat egy iskolában. A kormányt nyilvánvalóan nem érdekli a tanárhiány és a feladatellátási problémák, a tiltakozók büntetésében viszont eltökéltnek tűnnek, így nekünk kell elgondolkodni azon, ha beváltják a fenyegetéseiket, az milyen hatással lesz az iskoláinkra – mondta Törley Katalin. Hozzátette: ő mindenképp folytatja a polgári engedetlenséget, mert a törvényileg korlátozott sztrájkot továbbra sem tartja érdekérvényesítésre alkalmasnak.

(Forrás: Népszava)

„Megnőtt a tűz” a hermanos tanárokban, avagy „egy országot nem lehet kirúgni”

Az élőláncos tiltakozás reggel nyolc órakor befejeződött, ám a tüntetés folytatódott: a villamos sínek mellett, rendőri kísérettel, több száz diák, szülő és szimpatizáns kilométeres menetoszlopban vonult a Selyemréti úti tankerületi épülethez. Az eseményt hat hermanos diák szervezte. Egyikük, Gyeviczki Soma lapunknak azt mondta: ha a hatalom ellehetetleníti, hogy a tanárok kiálljanak magukért, mert korlátozza és megvonja a sztrájkhoz való jogukat, akkor a diákoknak kell részben helyettük, részben értük ezt megtenni, hiszen rajtuk kevésbé találnak „fogást”. „Egy országot nem lehet kirúgni” – üzenték a menetben feltartott transzparenseken is. A tankerület épülete előtt Sziklai Réka, az egyik szónok arról beszélt, hogy felmentett igazgatóhelyettesük maga is hermanos diák volt, és ma ő a tantestület egyik motorja: nélküle például nem tudták volna megszervezni a koronavírus alatt gördülékenyen az online tanítást. Földeák Levente az esemény másik szónoka azt taglalta, lassan nem lesz, aki tanítsa őket, olyan nagy a létszámhiány, miközben pedagógusok a diplomás bér alig kétharmadát keresik, így a pálya nem vonzó a fiataloknak.

(Forrás: Népszava)

Osztály, vigyázz!-3.rész

Az iskola pedig azért lehet kiemelt célpontja, mert az az intézmény, amelyre bízva bízhatta évszázadokon keresztül a fönnálló bebetonozását, most recseg-ropog. Az iskola mint ideológiai államapparátus egyrészt a rendszert újratermelő képességeinek hathatósága miatt lett a tőkés rend központi intézménye – a rendszer legütősebb misztifkációját gyártotta le és működtette ráadásul állami pénzen, nevezetesen, hogy ha úgy viselkedsz, ahogy az iskola fütyül, akkor sokra viheted. Másrészt pedig azért válhatott központi fontosságúvá a nevelőapparátus, mert úttörője volt a 19. század elejétől fogva a fegyelmező hatalomtechnológiák modernizációjának és humanizációjának, egy sor más intézmény és végső soron magának a kapitalizmusnak a pedagogizációját és infantilizációját előkészítve.

(Forrás: Mérce)

Felmentett miskolci igazgatóhelyettes: Félrepöcköltek a sakktáblán, meg se kérdeztek

Dezsőfi felmentését hivatalosan nem indokolták meg, szóban viszont a tankerület igazgatója azt mondta neki: azért mentették fel, mert a tanárok sztrájkjogáért kiálló polgári engedetlenség „élére állt”. Ezt az igazgatóhelyettes vitatja: szerinte nem állt élére a tiltakozásnak, csak részt vett benne. A tankerület döntését pedig érthetetlennek nevezte: „Miért nem hívtak be a hét folyamán, miért nem állítottak a szőnyeg szélére, vontak kérdőre, hogy miért álltam amögé a molinó mögé?” Az interjú végén Dezsőfi arról beszélt, hogy szerinte az oktatási rendszer egyre inkább hasonlít egy robotokból álló láncolathoz: „Robotizált emberek állnak ebben a láncban, akik kapnak egy utasítást, végrehajtják, adnak egy utasítást a lánc alá, ami végrehajtja, és ez így megy végig a láncon. Ha a láncban van egy hibás robot, ami nem jól működik, azt kiteszik, és betesznek a helyére egy másikat. És én nem akarok robot lenni.”

(Forrás: telex)

Felmentett miskolci igazgatóhelyettes: Félrepöcköltek a sakktáblán, meg se kérdeztek

Dezsőfi felmentését hivatalosan nem indokolták meg, szóban viszont a tankerület igazgatója azt mondta neki: azért mentették fel, mert a tanárok sztrájkjogáért kiálló polgári engedetlenség „élére állt”. Ezt az igazgatóhelyettes vitatja: szerinte nem állt élére a tiltakozásnak, csak részt vett benne. A tankerület döntését pedig érthetetlennek nevezte: „Miért nem hívtak be a hét folyamán, miért nem állítottak a szőnyeg szélére, vontak kérdőre, hogy miért álltam amögé a molinó mögé?”

(Forrás: telex)

Sztrájkkal válaszolnak a kormányzati fenyegetésekre a tanárok

Meghatározott időszakokban megtartott gördülő sztrájkot hirdetett az oktatási-nevelési intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), tiltakozva a törvényileg korlátozott sztrájkjogért polgári engedetlenséget vállaló tanárok kormányzati fenyegetése ellen. szeptember 1. óta több budapesti és vidéki iskolában tagadta meg a munkavégzést pedagógusok kisebb-nagyobb csoportja polgári engedetlenség formájában, a tankerületi központoktól pedig az elbocsátásukat kilátásba helyező leveleket kaptak. A Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét már fel is mentették pozíciójából, miután csatlakozott a munkabeszüntetéshez. Kétszáznál is több tanár szüntette be a munkát tiltakozásul hétfőn.

(Forrás: Népszava)

Tüntetés lett Miskolcon a reggeli félórás élőláncból

Élőlánccal álltak ki hétfő reggel iskolájuk felmentett igazgatóhelyettese, Dezsőfi György mellett a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai, majd a 444.hu beszámolója szerint a félórás akcióból tüntetés alakult ki. A lap azt írja, hogy az élőlánc után végzős diákok vezetésével többen elindultak a miskolci tankerületi központ épületéhez. A spontán tüntetés egyik ötletgazdája, Herman Adél azt mondta, hogy ha Dezsőfit nem veszik vissza, folytatni fogják. A vonulók mellett az autósok támogatólag dudáltak. A tankerületi központ épületénél rendőrök várták a diákokat, akik azonban hiába akarták átadni petíciójukat a központ vezetőjének, senki sem volt hajlandó tőlük átvenni, így két diák végül bement.

(Forrás: hvg.hu)

Osztály, vigyázz!- 2.rész

Az intézményesített nevelés története épp a tekintetben a legszövevényesebb, hogy milyen mélyen és szorosan összefonódik a felvilágosodás után sajátosan új arcot öltő más fegyelmező intézmények, apparátusok történetével. Ezt ma nemcsak az államapparátusok fönnálló folytonosságban fedezhetjük fel – abban a kompatibilitási láncolatban, amin keresztül oly könnyedén utasítanak minket az egyik helyről a másikra: a nevelési tanácsadóból a speciális iskolába, az iskolából a gyermekotthonba, a gyermekotthonból pszichiátriára, pszichiátriáról a kórházba, a kórházból a javítóba, a javítóból közmunkába, közmunkából börtönbe, börtönből iskolába, és így tovább. Az intézmények ilyetén történeti egymásba roppanása az egyik háttere annak, hogy Pintér báttya, a tábornok kerülhet egyszerre az oktatási és az egészségügyi tárca élére. A fegyelmező apparátusok összegabalyodásának és együttműködésének története ez, ami éppen az intézményesített nevelés világán belül érhető legtisztábban tetten, ahol nemcsak tanárok dolgoznak, hanem iskolaorvosok, iskolapszichológusok, iskolatitkárok, iskolaőrök, és a többi is.

(Forrás: Mérce)

Miskolcon példát statuálnak az igazgatóhelyettessel

Jó esélyük van a miskolci Hermann Ottó Gimnázium pedagógusainak arra, hogy iskolájuk 800 méter kerületű tömbje köré hétfőn reggel, az oktatás megkezdése előtt feketeruhás élőláncot tudjanak vonni – tudtuk meg Pilz Olivértől, a gimnázium tanárától és a Tanítanék mozgalom társalapítójától. Az akcióval szolidaritásukat akarják kifejezni Dezsőfi Györggyel, az iskola fizika-matematika szakos tanárával, akit a tankerület vezetője leváltott igazgatóhelyettesi posztjáról. Az indok az volt, hogy részt vett a polgári engedetlenségben.

(Forrás: hírklikk)

Mi értelme van a házi feladatnak? (Peer Krisztina és Földes Petra írása)

Vannak gyerekek, akik délután kettőkor már hazafelé tartanak az iskolából, és vannak, akiknek négyig szól a műszak. Hogy utána mi történik velük, az sok családban egészen hasonló és forgatókönyvszerű. Kezdődik a fociedzés, az úszás, a gyereknek oda kell érnie a matekkorrepetálásra, esetleg gitártanárhoz igyekszik. A kérdés már csak az, hogy ez valódi szabadidő számára, vagy sokkal inkább egyfajta kiterjesztett iskolaidő? A szülők pedig autóval vagy tömegközlekedve viszik a gyereket egyik programról a másikra, este együtt hullafáradtan hazaesnek, kapkodva megvacsoráznak, bűntudattal – hogy ma is alig töltöttek időt a gyerekükkel – zuhannak ágyba. Sokaknak ismerős lehet mindez, ezért most arra keressük a pedagógia és a pszichológia válaszait, hogy hogyan teheti a szülő könnyebbé, komfortosabbá a saját és a gyereke hétköznapjait, hétvégéit.

(Forrás: telex)

Élőláncot vonnak a tanárok hétfő reggel a Herman Ottó Gimnázium köré

Dezsőfi György azután vesztette el az állását, hogy szeptember 5-én a gimnázium 36 pedagógusával közösen tiltakozott polgári engedetlenség keretében a közoktatási rendszer problémái ellen. A most a gimnázium oldalán közzétett, a szülőknek és tanároknak címzett levélben az olvasható, hogy az iskola közösségét mélyen megrendítette és felháborította az eset. Hétfőn reggel fél 8 és 8 óra között fekete ruhába öltözve, élőlánccal veszik körül a miskolci Herman Ottó Gimnáziumot annak tanárai tiltakozásul az igazgatóhelyettes felmentése miatt. Az erről is szóló nyilatkozatot most a hivatalos közösségi oldalára is kitette az iskola.

(Forrás: hvg.hu)

Ő a pedagógusok polgári engedetlenségének első áldozata

A tankerület felmentette pozíciójából Dezsőfi Györgyöt, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét, mert a szóbeli indoklás szerint élére állt a polgári engedetlenségnek, holott ezt vezető pozíciója miatt nem tehette volna meg. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)Közös közleményben tiltakozott a lépés, és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat ért kormányzati fenyegetés ellen. Mivel szerintük a kormány csak az erőből ért, azt javasolják, hogy hétfőtől kezdjék el gördülő sztrájkok előkészítését, amikor bizonyos időszakokat céloznak meg. A pedagógusok megkérnék a szülőket, hogy a munkabeszüntetést úgy segítsék, hogy a gördülő sztrájk alatt ne küldjék be a gyermekeiket az intézménybe,

(Forrás: Infostart)

PDSZ: Kirúgással fenyegetik a polgári engedetlenségbe kezdő tanárokat a tankerületek

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a hvg.hu-nak elmondta, a tanároknak személyre szóló levelet adnak kézbe a tankerületek munkatársai. A PDSZ eddig a Kőbányai Széchenyi István Magyar–Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolából, a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumból, és egy Budapest agglomerációjában található iskolából kapott jelzést, hogy ilyen levelet adtak át a pedagógusoknak.A PDSZ azt kéri a pedagógusoktól, hogy a kapott „irományt” ne írják alá, véletlenül se legyen olyan értelmetése, hogy tudomásul vették és elfogadták a jogkövetkezményt, amit a levélben említenek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy pár órás munkabeszüntetésért aránytalan lenne egy pedagógus kirúgása, ha ez bekövetkezik, akkor bíróságon kell megtámadni a döntést. Nagy elmondta, a TASZ-szal már felvették a kapcsolatot.

(Forrás: hvg.hu)

A Radnóti 45 tanára nem veszi fel a munkát pénteken

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának 45 tanára munkabeszüntetéssel csatlakozik a tanévnyitóval egyidőben újrainduló tiltakozási hullámhoz. A Facebookon terjed az a tiltakozó levél, amelyet a munkabeszüntetéssel is tiltakozók mellett további 21 tanár írt alá.

(Forrás: 444.hu)

Még nem biztos, hogy 18 fok lesz az iskolákban, de az orvos szerint nem is lenne ideális

Sokallaná Póta György gyermekorvos, a Házi és Gyermekorvosok Egyesületének tanácsadó elnöke, ha az iskolákban is csak 18 fok lehetne télen, azzal viszont egyetért, hogy takarékoskodni kell a gázfogyasztással. Pótát azután hívtuk föl, hogy a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, 25 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztást az összes állami intézményben, ami után ezekben az épületekben 18 fok lenne.A gyermekorvos szerint nagyobb gyerekeknél nem fog problémát okozni a 18 fok sem, de figyelni kell arra, hogy rétegesen öltözzenek és viseljenek pulóvert, vagyis most ne a divatos öltözködés legyen a fő szempont.

(Forrás: hvg.hu)

Sok egyetemista már most komoly anyagi problémákkal küzd, az árrobbanás tovább ronthat a helyzetükön

Emelni kell a tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapjául szolgáló hallgatói normatíván – véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Minden hetedik egyetemista ugyanis eddig is anyagi problémákkal küzdött, őket az elszálló albérletárak, az élelmiszer- és energiaárak robbanása még nehezebb helyzetbe sodorhat. A 130-140 ezer forintos albérleti díj mellett keveset ér a 15-20 ezer forintos ösztöndíj.

(Forrás: Eduline)

Forró őszt jósol a PDSZ – a pedagógushiányt már a kormány sem titkolja

https://hirklikk.hu/kozelet/forro-oszt-josol-a-pdsz-a-pedagogushianyt-mar-a-kormany-sem-titkolja/403280?fbclid=IwAR0ECaw7j0OHehBx8n8qnAuFpdAK9AGjHMotP35ZzXRqD0oXYrzelqB_kmo#:~:text=Maruzsa%20Zolt%C3%A1n%20k%C3%B6znevel%C3%A9s%C3%A9rt,v%C3%A9lte%20Nagy%20Erzs%C3%A9bet.

(Forrás: hírklikk)

A Magyartanárok Egyesülete válaszolt a tanulók értékrendjét féltő Maruzsának

„Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt” – áll abban a nyílt levélben, amelyet a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében Arató László, a szervezet elnöke írt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Aki múlt héten a szakszervezeteket arra figyelmeztette, hogy a polgári engedetlenség „jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés”.

(Forrás: Eduline)

Több milliós prémiumokat osztottak tavaly a Klebelsberg Központban

Összesen 34 millió forint jutalmat adtak tavaly novemberben a Klebelsberg Központ 15 vezetőjének, ami fejenként átlagosan bruttó 2,2 millió forintot jelent. Az állami iskolákat fenntartó hivatalban további 77 dolgozó kapott extra pénzt, a vezetőkkel együtt 97 millió forintot.

(Forrás: 444.hu)

Iskolatej-mizéria: van állami támogatás, de így se éri meg a szállítóknak

Úgy elszállt a tej termelői és feldolgozói költsége, hogy aligha lehet kihozni a szerződés szerinti állami támogatásból az iskolatej-szállításokat. A Tej Terméktanács elismerte, hogy emiatt több cég teljesen vagy részben kivonul a programból. A TTT és az Agrárminisztérium folyamatosan egyeztet a program jövőjéről.

(Forrás: hvg.hu)

Tapasztalat Alapú Tudás I. Gyarmathy Éva és Kökényesi Imre írása

A MTA Közoktatásfejlesztési Projektjének részét képező Tapasztalat Alapú Tudás módszertannal nem programot adunk, hanem a gyerekekre épülő módszertant, amelyet a pedagógusok szakmai tudásuk szerint alkalmaznak. Százéves ismereteket felhasználva a száz éve idejétmúlt oktatás helyett hatékony tanulási környezet kialakítására adunk módszertant és feladatbankot. A 21. században a tanítás helyett a tanulás kerül előtérbe. A pedagógus inkább mediátor, afféle szürke eminenciás, aki tanulásszervezőként a tanulók tanulásához megfelelő tanulási környezetet biztosít. Ezzel egy a korábbiaknál sokkal mélyebb és rugalmasabb, tapasztalat alapú tudásra tehet szert a tanuló.

(Forrás: tani-tani online)

Alulfizetettség, fenyegetések, tisztogatás – így kezelték száz éve a pedagóguskérdést Magyarországon

A kiegyezés után egy évvel a népiskolai törvény 300 forintban és némi természetbeni juttatásban határozta meg a tanítók éves jövedelmének minimumát – mai értéken havi kb. 103 ezer forintról van szó, ami az árak ismerete nélkül nem sokat mond, ám annyit mindenképpen, hogy nem ez volt a meggazdagodás útja, de kezdetnek elfogadhatónak tűnt. Maga a törvény is lehetett volna sikeres, hiszen a tanszabadság deklarálása, a nemzetiségekre is kiterjedő anyanyelvi oktatás kodifikálása és a tankötelezettség szankciókhoz kötése messze túlmutatott az 1848-as első magyarországi egyetemes tanítógyűlés célkitűzésein. „Csaknem lehetetlennek tartom – jelentette öntudatosan a törvény atyja, Eötvös József, három évvel később a parlamentben –, hogy most, midőn a népnevelés ügye a közfigyelmet magára vonta, valaki azon összeköttetést nem látná át, melyben ezen ügy anyagi jólétünkkel, a polgári szabadsággal, sőt az ország biztonságával áll.”

(Forrás: Qubit)

Több mint két tucat iskola utasította el az SNI-s ikerlányokat, mire egy tanintézmény végül befogadta őket

Szinte lehetetlen küldetés speciális igényű gyerekeknek ma iskolát találni Magyarországon, erre legjobb példa Barabás Melindáék esete. A Deutsche Welle videójában arról mesél, hogy SNI-s ikerlányaikkal 28 iskolát kerestek fel, mire a 29. vállalta, hogy felveszi a gyerekeket. Rengetegen küzdenek hasonló problémákkal, és hiába fordulnak jogvédő szervezetekhez azért, mert a törvény szerint a gyerekek oktatásának megszervezése állami feladat lenne, a valóságban a legtöbb tanintézmény inkább nem foglalkozik a speciális igényű gyerekekkel, mert nincs elég szakember, és nem is kötelezhetik az iskolákat arra, hogy befogadják őket.

(Forrás: telex)

A diákolimpiák történetének eddigi legjobb magyar szereplése

2022-ben a versenyeken minden eddiginél több, összesen 39 érmet szereztek a magyar diákok, akik egyéniben két arany-, tizenöt ezüst- és huszonkét bronzérmet nyertek. – Fiataljaink felkészültségét jól mutatja, hogy például a fizikai diákolimpia csaknem négyszáz fős mezőnyében öt magyar kapott helyet és mindegyikük éremmel tért haza – jelentette ki, hozzátéve, az állam támogatja a versenyzők utazását és a programokon való részvételét.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A CEU lett Ausztria harmadik legjobb egyeteme

Ausztria 26 egyeteme közül a harmadik helyre sorolta az egyetemek rangsorolásával foglalkozó nemezetközi U-Multirank a Közép-Európai Egyetemet, a CEU-t. “Ez számottevő eredmény, különösen annak fényében, hogy a CEU 2019-ben nyitotta meg kapuit Ausztriában” – értékelte az eredményt az arról beszámoló közleményében az egyetem, amely azt követően választotta a szomszédos országot új székhelyéül, hogy az Orbán-kormány elüldözte Budapestről, és azután sem tért vissza, hogy az Európai Bíróság elkaszálta az elüldözésükre hozott lex CEU-t.

(Forrás: Eduline)

Több ezer diák, tanár és szülő tüntetett Budapest belvárosában

Délután négykor kezdődött a Diákok a tanárokért csoport tüntetése a Bazilika előtt. Középiskolások, tanárok és szülők követelték a kormánytól, hogy emelje a pedagógusok bérét, adjon megoldást a tanárhiányra, teremtsen élhetőbb körülményeket az oktatásban, legyen \"tanítható és tanulható\" mennyiségű és minőségű a tananyag.A szervező Diákok a tanárokért csoport öt tagja kezdte a beszédek sorát. A szervezők elmondták, örülnek, hogy ennyien eljöttek a tüntetésre, ezek szerint sok embernek fontos az oktatás jövője – ez már siker. Hozzátették azonban, fontos, hogy a kormány oldja meg a tanárhiányt, és legyen a tananyag mennyisége tanulható és tanítható. Felsorolták a követeléseiket, azt szeretnék, ha a kormány kellő gonddal kezelné az oktatást, mert az nemzeti ügy.

(Forrás: Eduline)

Képzeletbeli utazás a Budapesti Klasszikus Film Maratonon – Megjelent a Fidelio-különszám!

Hat nap alatt mintegy száz felújított alkotást láthatunk a világ filmtörténetének legjavából a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg a Toldi Moziban, az Urániában, a Francia Intézetben és a Szent István téren. Böngéssze át a programokat a Fidelio különszámában! A restaurált filmek világszerte jegyzett nemzetközi fesztiváljának célja, hogy bemutassa az európai filmarchívumok rejtett kincseit, valamint a magyar film értékeit a közönségnek. A szeptember 13. és 18. között zajló esemény idei alaptémája Budapest – Bécs – Hollywood. A szervezők ugyanis az álomgyár közép-európai gyökereire fókuszálnak, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó, legendás alkotókra. Így hollywoodi magyarokról szóló előadásokkal is találkozhatunk a programok között.

(Forrás: Fidelio)

Tóta W.: Fel, fel, te éhező tanár!

Hatmillió forint jutna minden egyes tanárnak csak a Vodafone-ügylet árából – egy pályakezdő két és fél évnyi fizetése. És ez egyetlen manőver a sokból, egy jóbarát feltőkésítése, csak mert mobilcég nincs még az udvarnál. Elég lenne jó pár évnyi fizetésemelésre, akár arra is, hogy a tanítás szóba jöhessen pályaválasztásnál. Érvelésből elég ennyi, ez a hatalom ilyesmiből sosem értett. Aki erőt nem mutat, azt eltapossa. Úgyhogy töröljük le a tábláról a matekot, és írjuk fel helyette gyöngybetűkkel: Fegyverbe!

(Forrás: hvg.hu)

Mérni akarják a mérhetetlent az iskolákban

Tegyük fel azonban, hogy sikerül használható technikát teremteni és méréselméleti sztahanovok fél év alatt kidolgoznak egy tökéletes mérési rendszert. Még akkor is szembe kell néznünk a legnagyobb problémával: nem tudjuk, hogy mi ennek az egésznek a célja. Az alapkoncepció sokban hasonlít az ifjabb Bush idején életbe léptetett No Child Left Behind törvényre, amelynek elnevezése a katonaságnál hangoztatott elvre rímel: míg a No man left behind azt jelenti, hogy a sebesülteket nem hagyják hátra a csatatéren, itt ez a leszakadó gyerekekre vonatkozik. Ennek egyik kulcsmomentuma volt az oktatás, a tanárok számonkérhetősége, amit a rendszeres mérésekkel, tesztelésekkel kívántak megvalósítani. A mérésekben rosszul szereplő iskoláknak azután korrepetálást kellett biztosítaniuk a diákoknak, esetleg a bezárással kellett szembenézniük.

(Forrás: telex)

„A mostani NAT az 1978-as szocialista tantervnek felel meg”

Új tanév, régi nemzeti alaptanterv (NAT) várja az iskolásokat szeptember elsején, az utóbbival pedig még mindig komoly gondok vannak. A 2020-as NAT nem sokban változott a 2012-eshez képest, de már az is hatalmas visszalépés volt a 2007-eshez képest. Nahalka István oktatási szakértővel és Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének elnökével beszélgettünk arról, hogy tulajdonképpen mi is a baj a jelenlegi nemzeti alaptantervvel.

(Forrás: 444.hu)

BIZONYTALANSÁGBAN, TANÁCSTALANSÁGBAN, TILTAKOZÁSOKKAL INDUL AZ IDEI TANÉV 09.01. MAJOM

Nahalka István oktatáskutató nyilvános Facebook posztban értetlenkedik a kísérleti bemeneti mérés bevezetésén: szerinte nem lehet tudni, hogy mi a célja a mérésnek, milyen szakmai előkészítés előzte meg; az sem világos, hogy egyáltalán összehasonlíthatók lesznek-e a különböző mérések eredményei. „Azt viszont tudjuk, hogy már megint nem egyeztettek a széles szakmából senkivel, nem lettek bevonva a döntés előkészítésébe pedagógus szakmai és érintett civil szervezetek” – írja az oktatáskutató.

(Forrás: Qubit)

Nyitott kérdések a most startoló tanévvel kapcsolatban

A mai nappal elstartolt az iskola, rengeteg a kérdés az idei évvel kapcsolatban, kezdve a pedagógushiánytól egészen a rezsiemelésig. A Pénzcentrum nagymintás felmérésének eredményeit több cikkben dolgozzuk fel, az első részből többek között kiderült, miből fizetik a szülők az iskolakezdést, most pedig az oktatással való általános elégedettséget mutatjuk be. Kiderült, hogy a csaknem 9000 válaszadó szülő többsége elégedetlen az oktatás színvonalával, és érzi úgy, hogy bizony különóra nélkül a nyelvvizsga sem lenne meg a gyerekének. Hetek óta futó felmérésünkben majdnem 9000 olvasónk válaszolt a kérdéseinkre.

(Forrás: Pénzcentrum)

Van, ahol Budapesthez képest százszor több a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya

Az általános iskolai tanárok közel fele elmúlt 50 éves, fiatalok alig vannak, a női pedagógusok aránya közel 90 százalék, és a magyar iskolarendszer alig-alig képes felemelni a leginkább rászoruló rétegek gyermekeit, az új tanév elején ezek a trendek láthatók a Központi Statisztikai Hivatal részletes oktatási statisztikáiból. Óriási területi különbségek is vannak: Budapesten az általános iskolás diákoknak csak 0,6 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, az Encsi járásban ennek a százszorosa: 62,5 százalék.

(Forrás: telex)

A diplomás nők magas száma helyett bőven lenne mi miatt aggódnia az oktatás terén az Állami Számvevőszéknek

Az pedig, hogy a szorgalom, a szófogadás és a monotóniatűrés, fontosabbak az iskolában, mint például a logika, a térlátás vagy éppen a kreativitás, az kizárólag az oktatási rendszer bűne. A frontális oktatás ugyanis nem csak a diákot fosztja meg a kreativitástól, hanem a tanárokat is. A jelenlegi rendszerben a „helyes tudás” birtokában levő oktató szolgalelkűen olvassa fel a kerettantervet a tanulóknak, akik a heti röpdolgozat alkalmával visszahánnyák azt a papírra, mindenféle reflexió, párbeszéd és megértést nélkülözve. A „problémás gyerekek”, akik valamilyen okból pedig nem tudják megfelelően visszaadni a tananyagot, nemtől függetlenül lemaradnak.

(Forrás: Mérce)

„12 év tanítás után 250 ezret kerestem. Ezt ne én szégyelljem, szégyellje az, aki úgy dönt, hogy egy tanár munkája ennyit ér”

A szakszervezetek becslése szerint 16 ezer tanár hiányzik a magyar közoktatásból, a tanártársadalom elöregedése miatt pedig utánpótlás nélkül lassan tényleg kiürülnek a tanárik. Sokan azért mondtak fel a nyáron, mert a tavaszi sztrájkok és polgári engedetlenségi akciók után a kormány nemhogy engedett volna, de önálló oktatási minisztérium helyett Pintér Sándor Belügyminisztériuma alá sorolták be a közoktatást, a sztrájkjog ellehetetlenítését törvénybe foglalták, a bérrendezésről pedig azóta sem született megállapodás a szakszervezetek és a kormány között. Olyan tanárokkal beszélgettünk, akik idén hagyták el a közoktatást. Más-más okokból mondtak fel, van, aki pályakezdőként, és van, aki tizennyolc év tanítás után váltott szakmát.

(Forrás: 444.hu)

Maruzsa: Milyen erkölcsi alapokon állnak azok a pedagógusok, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket?

„Nézzétek meg, milyen levelet nyújtott át a sztrájkbizottsági ülésen Maruzsa Zoltán, történelemszakos tanár, politológus, aki ráadásul történelemből doktorált. Az egy dolog, hogy a polgári engedetlenségről mint vállalt jogsértésről láthatóan mit sem tud, nincs meg neki Gandhi vagy Thoreau, de egy olyan összetételű hatalomgyakorló testületet képvisel, amelynek tagjai között voltak polgári engedetlenkedők. Bár lehet, hogy erre még emlékszik a szürreális levél szerzője, tán éppen ez ihlette intelmeit, de azért nem kéne azt gondolni, hogy mindenki, aki a polgári engedetlenséget választja, későbbi életében jogsértéseket követ el, akiket »felnőttként ezen hozzáállásuk következtében adott esetben egy bíróság vagy egy hatóság szankcióval lesz kénytelen sújtani«. Láthatóan elfelejti a szerző, hogy olyan rendelkezésre szerveződött polgári engedetlenség, amely az Alaptörvényben biztosított jogot, a sztrájkjogot lehetetleníti el” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, mellékelve a levelet, amit Maruzsa írt.

(Forrás: 444.hu)

A szakképzés trendi és vonzó lett a diákoknak és a tanároknak egyaránt

Pölöskei Gáborné a szakképzés reformja óta eltelt 2 év tapasztalatairól elmondta: a Covid ellenére sikerült eljutniuk a szülőkig és a diákokig, amit egyértelműen visszajelez a felvételi arány, hiszen a technikumok nagyon népszerűek lettek az idei tanévre. Ráadásul az elkezdett pilot-programok, mint például a Dobbantó program, vagy a műhelyiskola, vagy az orientációs év, nagyon jól működnek, ezért idén már minden szakképző centrumot arra kértek, hogy szervezzék meg ezeket az alternatív lehetőségeket az iskolákban. A kreatív technikumok tartalmát a Művészeti Egyetemmel közösen dolgozták ki, ezekben a divatszakmához, a hang és a színház területéhez, vagy a nyomdaiparhoz csatlakozó kreatív képzéseket érhetik el a fiatalok. A pedagógiai technikumokból gyakorlatilag képzett bébiszitterek kerülhetnek majd ki, az okleveles technikumokban pedig az egyetemekkel hangolják össze a tartalmakat és gyakorlatilag előképzik a gyerekeket a felsőoktatási intézményeknek.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Csak 39 hallgató lesz az egész országban az új tanárszakon

Idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de – úgy tűnik – hiába, a siralmas, 210 ezer forint körüli kezdő bér még mindig komoly visszatartó erő. Az ötéves tanári szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdi majd el.

(Forrás: Eduline)

Káosz becsengetésre – Tanárhiánnyal, rezsiemeléssel és egy újabb digitális oktatási időszak rémével indul az új tanév

Elkezdődött a 2022/2023-as tanév, ma több mint egymillió általános és középiskolás ül vissza az iskolapadba vagy kezdi meg tanulmányait, s bár a kormány a koronavírus-járvány két éve után „rendes és normális” tanévkezdést ígért, a diákoknak, szüleiknek és a pedagógusoknak most is több bizonytalansággal kell szembenézniük.

(Forrás: Népszava)

Radó Péter: Szép új tanév

Ma megkezdődik a régi rutin: arcukon a lelkesedés különböző fokát jelző grimaszokkal több, mint egymillió kiskorú árasztja el azokat a nagy házakat, ahol a pedagógusok tanítanak. Ott több, mint százezer pedagógus várja őket, akik már túlvannak a majdnem kéthetes beszoktatáson, ezért ők is a lelkesedés különböző fokának megfelelő érzelmi állapotban kezdik a tanévet. Lássuk, mivel örvendezteti meg őket a kormányzat a következő tanév első felében! ▾hirdetés

(Forrás: portfolio.hu)

Nem marad pénz nélkül sem ez, sem az iskolagyümölcs-program.

Az iskolatej és az iskolagyümölcs program a 2022/2023. tanévben is folytatódik, a kormány továbbra is biztosítja az ehhez szükséges nemzeti forrást - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel. A közleményben kiemelték: a baloldali sajtóban megjelent álhírekkel szemben több százezer gyermek jut friss tejtermékhez és gyümölcshöz az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- programokon keresztül, amelyekhez a kormány ebben a tanévben is biztosítja a szükséges forrást.

(Forrás: Infostart)

Valaki látott két hetedikest? Diákokért könyörögnek tanárok, hogy ne kelljen osztályokat összevonni

Budapesten, az I. kerületi Batthyány Lajos Általános Iskolában ez történt. Az iskola Facebook-oldala szerint Mari néni, Bence bácsi, a 7.a osztály tanárai és Ivett néni, Csé bá, a 7.b osztály tanárai összefogtak, hogy két hetedikes gyereket találjanak a tanévre. Erre azért van szükség, mert különben annyira kevesen lennének a két osztályban külön-külön, hogy összevonnák őket. „2 fő 7. osztályos diákon múlik most a jövőnk. Ennyien hiányoznak ahhoz, hogy ne vonják össze osztályainkat”. A bejegyzés szerint éppen egy nappal a tanévkezdés előtt, azaz szerdán iratkoztak ki többen is az osztályokból, ezért vált kétségessé a folytatás. Azt nem lehet tudni, hogy miért mentek el a diákok az intézményből.

(Forrás: telex)

Van, ahol duplázódó menzadíjakkal fordulnak rá az új tanévre, de még idén dönthetnek újabb emelésről

A koronavírus-veszélyhelyzet június végi lepergésével két és fél év után ismét árat emelhetnek a közétkeztető cégek, és ezt csaknem mindenhol meg is teszik: meredeken emelkednek a menzatarifák. Az új összegek azonban még így is nagyon messze vannak attól, hogy a veszteségek mérséklésén túl bármire is menjenek velük a társaságok, a kilátások pedig annyira borúsak, hogy még az év vége előtt újabb drágítás lenne szükséges ahhoz, hogy talpon bírjanak maradni. Kérdéses azonban, hogy meg tudnak-e egyezni a megrendelő önkormányzatokkal, mert azok nagyon nem szívesen borzolják a lakosok idegeit az árak feljebb tolásával.

(Forrás: hvg.hu)

Tanárok a Fülkében: „Ha egy gyereknek gondja van, nincs olyan, hogy lejárt a munkaidőd” (podcast)

A világot változtathatják jobb hellyé, ha maradnak, és nincs joguk reklamálni, ha lelépnek – erről beszélt a Fülke legfrissebb adásában három osztályfőnök, akiket arról kérdeztünk, mi motivál egy tanárt napról napra, tanévről tanévre. Az iskolai évnyitó előtt a bérviták és a fűtéskrízis árnyékában szakmájuk szépségéről és társadalmi súlyáról beszélgettünk a pedagógusokkal.Szeptember 1-jén a covidos évek után aligha jön felszabadult tanévkezdés, a tanári szakma és az oktatás problémái vélhetően hosszú ideig fogják tematizálni a közbeszédet - a Fülke legfrissebb epizódjában mégsem ezekre fókuszáltunk. Sokkal inkább arra, hogy megértsük, mi zajlik a színfalak mögött; a tanáriban, a katedrán, vagy az otthoni dolgozatjavítás közben - és miért közös ügyünk a közoktatás, akár foglalkozunk annak akut problémáival, akár nem.

(Forrás: hvg.hu)

Horváth Péter: Túlzóak a világvége jóslatok a közoktatás összeomlásáról

„Az elmúlt két év megtanított arra bennünket, hogy bizony történhetnek velünk teljesen váratlan események is, amiket meg kell oldanunk. Akár a vírushelyzet, akár az energiahelyzet most is okozhat meglepetéseket, úgyhogy az iskoláknak – amennyire lehet – érdemes felkészülni minden eshetőségre. Ezzel együtt azt remélem, hogy a tanév jelenléti oktatásban, biztonságos körülmények között tud lefolyni. Biztosat azonban nem nagyon tud senki sem mondani” – mondta Horváth Péter, Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a HVG-nek adott interjúban.

(Forrás: hvg.hu)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak